A stílusalapító Tanaka Koshiro sensei felügyeli a karddal történő párosgyakorlatok végrehajtását a Hiko-hegy szentélyénél végrehajtott elvonulás során.
TELJES HARCMŰVÉSZET, ÖNVÉDELEM, KÖZELHARC, FILOZÓFIA, ÉLETMÓD
A Hiko-ryu egy teljes harcművészet, melynek története a középkori japánba nyúlik vissza, és közvetlen harci-háborús tapasztalat alapján került kialakításra. Alapítója Tanaka Koshiro mester, akit a szamuráj szellemiség örököseként tartanak számon a világban.
Taijutsu régen a szamurájok közelharc technikáit foglalta magába, ezért rendkívül hatékony és lényegre törő rendszerként működött. Ezt a technikai – szellemi attitűdöt őrzi a Hiko-ryu is. A gyakorlások során a kezdetektől fogva fontos szerepet kapnak az ütések, rúgások, esés technikák és feszítések mellett a fegyverek, mint a kés és a rövid bot. A stílus része a vitális pontok támadása, leszorítások, feszítések, kulcsok, és földön végrehajtott technikák. Külön kiemelt rész foglalkozik a Kodachi (rövid kard) technikáival. A gyakorlások során kiemelt fontosságot kap a koncentráció, precizitás, elmélyülés, és szellemiség.
Technikalilag két fő iskolára oszható a stílus, ezek a taujutsu, mely lényegében a közelharcot jelöli annak fegyveres változataival, és a kodachi, ami a rövidkard iskolát foglalja magába teljes egészében.
Az iskola jellegzetessége a keresztirányú mozgás, melynek lényege, hogy mindig a leglényegretörőbb módon befelé kell lépni az ellenfél irányába, akkor is, ha az éppen támad. Ez a technikai sajátosság megfelelő megvalósítással rendkívül hatékony megoldást nyújt a közelharc során. Gyakorlása az első pillanatoktól fogva jelen van az edzéseken, így pszichésen is megfelelően képes kondícionálni a tanulót.
Közelharc
Az iskola rendkívül hatékony pusztakezes közelharc rendszert foglal magába, megtámogatva a szükséges anatómiai, fiziológiai ismeretekkel. A képzések során kiemelt szerepet kap a megfelelő attitűd kialakítása, hatékonyság teljes kontrol alatt. Fontos szerepe van a megismerésnek, szinte kizárólag páros gyakorlatokkal folyik a munka, igyekezve annak valamennyi aspektusát érinteni.
Tanto – kés
Az első pillanatoktól fogva fontos szerepet kapnak a fegyverek, így a kés is. Fontos, hogy kialakuljon a megfelelő attitűd az eszköz/fegyverhasználat során, így az alapok már az előkészítő fázisokban is előkerülnek, hogy a tanuló megszokja azokat és később ne legyen idegen számára a mozgás, az eszköz, vagy az az ellen védekező technika.
Kon – husáng (bot)
Amennyiben bot, husáng, vagy bármilyen hasonló eszköz kerül elő a harcban, jellegéből fakadóan más és más módon használjhatják azt, így megismerése jelentős segítséget nyújhat. A gyakorlásokon kezdetben fukuro shinai használatával ismerkedik meg a tanuló, mely biztonságos, könnyen kezelhető, és megteremti a szükséges alapokat és kialakítható vele a megfelelő hozzáállás, így később hatékonyabb megközelítést tesz lehetővé.
Goshin – Önvédelem
Ugyanezt a hatékony szellemiséget képviseli a rendszer valamennyi területén, így az önvédelmi gyakorlatok oktatása során is. Számos gyakorlati és elméleti ismeret elsajátítása lehetővé teszi, hogy elkerüljük, megússzuk, vagy számunkra megfelelő módón kerüljünk ki a jogtalan támadás okozta kellemetlen szituációból.
Kodachi – rövid kard
A japán harcmvészetek középpontjában a fegyverek, főleg a kard áll, hatékony használata tette lehetővé régen a megfelelő gondolkodást a harcban. Erre épül technikailag a pusztakezes és más közelharc fegyveres rész is a japán irámnyzatokban, így a Hiko iskolában is. Ezt a hatékony gondolkodást szükséges átvinni a harcban bármit is használjunk, ennek megismerésében és megértésében a kodachi rendszer, mely önmagában is egy iskola.
Filozófia
A harc egyik legfontosabb összetevője a pszichés attitűd, mely a technikai rendszer felépítésekor is fontos figyelmet kapott, a tanulás előrehaladtával fejlődik, alakul a tanuló gondolkodása. Ehhez elengedhetetlen támasz a megfelelő ismeretekkel történő támogatás, mely nem csak a megfelelő mederben tarja a szellemi fejlődést, de számos rendkívül hasznos területen nyújt komoly támogatást.